Hasznos tanácsok, gondolatok ovihoz és iskolához

5+1 dolog, amit az iskola előtti olvasással kapcsolatban tudni érdemes

Micskei Detti
Micskei Detti
2022.01.13 14:21
5+1 dolog, amit az iskola előtti olvasással kapcsolatban tudni érdemes

Sok kis manó kérdezősködik otthon a betűkről, az olvasásról, szeretne írni és tudni mindent. Nagyon ismerős, az enyéim is ilyenek. Én sem tudtam erről sokat, de a könyv kapcsán sok tanítónővel, óvónővel, logopédussal és pszichológussal beszéltem már és sokat is olvastam a témáról, azóta pedig az én legidősebb fiam is iskolás lett. Aki nálam vásárol BETŰK? KÉPBEN VAGYOK! könyvet, azoknak ezeket a hasznos infókat mellékelni szoktam a könyv mellé, de tudom, hogy sokan vannak még, akiknek a fejében sok a hasonló kérdőjel:

- Mit csináljak? Egyfolytában a betűket kérdezgeti, de olyan messze van még az iskola!

- Szoktam válaszolni neki, de félek, hogy elrontok valamit.

- Kínosan kerülöm a betű-témát!

- Meg szeretne tanulni olvasni. Hogyan kezdjek neki?

- Milyen sorrendben tanítsam a betűket?

- Már sok mindent le is tud írni!

Sok ilyen, és ehhez hasonló kérdéssel és gondolattal találkoztam, nézzük hát, mi az az 5+1 dolog, amit az iskola előtti olvasással kapcsolatban tudni érdemes!

 

 1. Olvasás  

A betűk megismerése és felismerése nem egyenlő az olvasással. A kettő között még viszonylag hosszú az út. Viszont, ha érdeklődik a csemeténk a betűk iránt, az remek alkalom arra, hogy megismerje a beszédünket felépítő hangokat is. Ha gyermekünk tudásra vágyik, válaszoljunk neki! Hiszen, ha nem kap tőlünk választ, akkor vagy mástól fogja megkapni, vagy csökken az érdeklődése az írásbeliségünk iránt, vagy mással fogja kitölteni azt. Az óvodapedagógusok szerint is hiba figyelmen kívül hagyni a gyerekek érdeklődését az írásbeliségünk iránt. Nincs okunk eltitkolni azt, vagy halogatni az iskoláig, hiszen a beszédhangok felismerése és elkülönítése (hang- vagy fonématudatosság, lásd 2. pont) nélkülözhetetlen az olvasástanuláshoz. Otthoni keretek között az olvasástanítást semmilyen módszer mentén sem javaslom, azért, mert nem is szükséges. Ha gyermekünk megtanulja elkülöníteni a beszédhangokat és megismeri a betűket, valamint ezeket megtanulja szimbólumként használni (bővebben 5. pont), akkor előfordulhat, hogy egyszer csak összeáll a tudás a fejében és ráébred, hogy amit hangokra tud bontani, azt le is tudja írni, majd fordítva. Ez viszont nagyon jó hír és maga csoda, emiatt nem kell hozzá semmilyen módszer vagy tankönyv. Erről itt írtam bővebben. A bontakozó írásbeliséggel kapcsolatos tudományos cikket itt találod.

 2. Hangtudatosság  

A beszédhangok felismerése és elkülönítése, azaz a fonématudatosság elsajátítása a legfontosabb, amit a gyermekedért tehetsz annak érdekében, hogy gördülékenyen menjen majd az olvasástanulás az iskolában, ne érjék rögtön az elején rossz élmények és ne menjen el a kedve az olvasástól. Az iskolai alapozó időszak sajnos a gyerekek 30%-ának kevés ahhoz, hogy ez ki tudjon alakulni. A kutatások azt mutatják, hogy ha sikerül elkerülni a kezdeti kudarcélményeket, akkor pozitív attitűd fog párosulni az olvasáshoz, ami értő olvasást, ezáltal pedig hatékonyabb tanulást tesz lehetővé. Mi több: a szövegértés az életben való boldogulás kulcsa is, gondoljunk csak egy bonyolult hivatali ügyintézésre vagy az apróbetűs szerződésekre. Mindezt a kutatók állítják és a szövegértési teszteken kiválóan teljesítő finnek pedig bizonyítják is. A fonématudatosság ráadásul kedvezően befolyásolja a helyesírást is.  Bővebben a hangtudatosságról itt olvashatsz. A hangok megismerése és a könyv végén található egyszerű játékos feladatok ehhez adnak segítséget.

 3. Hangoztatás  

Mi, a Szerencsekeréken szocializálódott szülők, hajlamosak vagyunk a betűket úgy ejteni, hogy eF, mint Ferenc, meg Cé, mint Cecil. Sajnos a nyomkodós ábécés gyerekjátékok sincsenek a segítségünkre ebben a témában. De a betűk tanulásakor ezt sajnos le kell cserélni arra, hogy megpróbáljuk csak és kizárólag az adott hangot kimondani - ezt nevezzük hangoztatásnak. A magánhangzók esetében ezzel nincs is gond, a mássalhangzók adják fel a leckét, mert van, amit könnyű hosszan ejteni, ilyen például a Sssss és a Zzzzz. Viszont vannak olyanok is, amit nem tudunk hosszan hangoztatni, sőt az (ö) hang segítsége nélkül tulajdonképpen kimondani sem tudjuk. Ilyenek például a H és a B is. Segítsük a gyerekeket a lehető legtisztább kiejtéssel, hosszú hangoztatással, tiszta artikulálással.

Ha problémát észlelünk a gyermek kiejtésében, mondogathatunk a jelenlétében nyelvtörőket (had' utánozza), azonban a fejlesztést bízzuk logopédusra. A beszédhibát azért nem javasolt elhanyagolni, mert ha elsős korára nem tud helyesen kiejteni hangokat, akkor nehézségekbe fog ütközni az írás során, hiszen hallás után írunk, ha rosszul ejti ki, nehezebb lesz helyesen leírni.

 4. Írás  

A könyvben tudatosan csak a nyomtatott betűk szerepelnek. Egyrészt azért, mert a gyerekek azokkal találkoznak először a könyvek, feliratok által. Másrészt, a kézírás egy bonyolult és összetett művelet, fontos a vonalak sorrendje és iránya, ami tanítói instrukciókat igényel. A gyerekek általában amúgy is csak az első osztály második felére válnak teljesen képessé a kézírásra, ami a kézfej csontosodásával van összefüggésben, ezért felesleges elsietni. Azonban a nyomtatott nagybetűk másolgatása, írogatása hasznos dolog gyermekünk fejlődése szempontjából, mert számos készséget fejleszt - többek között: mintamásolás, alakfelismerés, sorrendiség, kézügyesség stb. Gyakran, még ha meg is jegyzik, mit írnak le, nem beszélhetünk valódi írásról és olvasásról, de ez nem baj. Ne erőltessük az összeolvasást, ez nem magától értetődő a gyerekeknek. Ha újra és újra nem sikerül, sérülhet az önbizalmuk. A gyerekek abban lelik örömüket, hogy a felnőtteket utánozzák, nekik ez (szerep)játék. Az ovisok írástudásával kapcsolatos kutatást itt találod.

 5. Türelem és törődés  

Vannak gyerekek -persze ez igen ritka-, akik 3 évesen ripsz-ropsz megtanulnak írni, olvasni. A korai olvasó gyerekek a kortársaikat meghaladó intelligenciával rendelkeznek, ez lehet a tehetség egyik első jele is. Ők így szereznek előnyt a többiekkel szemben, ezért érdemes vele foglalkozni. Azonban nem ez az egyetlen feltétele, például a későn beszélő és olvasó gyerekek is lehetnek rendkívül intelligensek.

A legtöbbjüknél a fenti folyamatok akár éveket is átölelhetnek. A betűk iránti természetes és normális érdeklődés nincs összefüggésben az intelligenciával, sokkal inkább azzal, hogy milyen környezet veszi őket körül. Ezért fontos a szakemberek szerint a meseolvasás, a könyvek jelenléte és az, hogy a gyerek lássa, hogy az olvasás által fontos információkhoz juthatunk hozzá - például, hogy a fagyizóban milyen fajta fagyik kaphatók.

Az olvasáshoz azonban ez még nem elég: egy gyermek akkor tanul meg olvasni, ha megtanul szimbólumokat használni, elvonatkoztatni, asszociálni. Ekkor jön rá, hogy a betűk a hangok jelei. Ez az értelmi fejlődés egy fontos állomása és van, akinél korábban jön el, van, akinél kicsit később. A hangok és betűk közötti szakadék áthidalásában nagy segítség az alakazonos betűkalauz (Betűk? Képben vagyok!).

A kíváncsiság mindig hasznos, válaszoljunk! Legyünk türelmesek, az írás-olvasás elsajátításához legalább 18 készség szükséges, arról nem is beszélve, hogy ez egy többlépcsős, nagyon bonyolult agyi kódfejtő folyamat!

+1 A lényeg: ne erőltessünk semmit, ne vegyük el a kedvüket, játsszunk együtt!