5+1 dolog, amit az iskola előtti olvasással kapcsolatban tudni érdemes
Micskei Detti
2022.01.1314:21
Sok kis manó kérdezősködik otthon a betűkről, az olvasásról, szeretne írni és tudni mindent. Nagyon ismerős, az enyéim is ilyenek. Én sem tudtam erről sokat, de a könyv kapcsán sok tanítónővel, óvónővel, logopédussal és pszichológussal beszéltem már és sokat is olvastam a témáról, azóta pedig az én legidősebb fiam is iskolás lett. Tudom, hogy sokan vannak, akiknek a fejében sok a hasonló kérdőjel:
- Mit csináljak? Egyfolytában a betűket kérdezgeti, de olyan messze van még az iskola!
- Szoktam válaszolni neki, de félek, hogy elrontok valamit.
- Kínosan kerülöm a betű-témát!
- Meg szeretne tanulni olvasni. Hogyan kezdjek neki?
- Milyen sorrendben tanítsam a betűket?
- Már sok mindent le is tud írni!
Sok ilyen, és ehhez hasonló kérdéssel és gondolattal találkoztam, nézzük hát, mi az az 5+1 dolog, amit az iskola előtti olvasással kapcsolatban tudni érdemes!
1. Olvasás
A betűk megismerése és felismerése nem egyenlő az olvasással. A kettő között még viszonylag hosszú az út. Viszont, ha érdeklődik a csemeténk a betűk iránt, az remek alkalom arra, hogy megismerje a beszédünket felépítő hangokat is. Ha gyermekünk tudásra vágyik, válaszoljunk neki! Hiszen, ha nem kap tőlünk választ, akkor vagy mástól fogja megkapni, vagy csökken az érdeklődése az írásbeliségünk iránt, vagy mással fogja kitölteni azt. A modern óvodapedagógia szerint is hiba figyelmen kívül hagyni a gyerekek érdeklődését az írásbeliségünk iránt. Nincs okunk eltitkolni azt, vagy halogatni az iskoláig, hiszen a beszédhangok felismerése és elkülönítése (hangtudatosság, lásd lejjebb) nélkülözhetetlen az olvasástanuláshoz.
A gyerekek betűk iránti természetes érdeklődése nincs összefüggésben az intelligenciával, sokkal inkább azzal, hogy milyen környezet veszi őket körül. Ezért fontos a meseolvasás, a könyvek jelenléte és az, hogy a gyerek lássa, hogy az olvasás által fontos információkhoz juthatunk hozzá (például, hogy a fagyizóban milyen fajta fagyik kaphatók).
Az olvasáshoz két komponens együttes jelenléte szükséges. Az első az elvonatkoztatás képessége, a szimbólumok használata, ami intelligenciafüggő, azaz az értelmi fejlődés egy adott szakaszában elérkezik. A másik a hangok és betűk kapcsolatának felismerése, ami független az intelligenciától. Van, akinél az egyik, vagy a másik, netán mindkettő kicsit korábban jön el, van, akinél kicsit később.
Azok a gyerekek -persze ez igen ritka-, akik 3 évesen ripsz-ropsz megtanulnak írni, olvasni, a kortársaikat meghaladó intelligenciával rendelkeznek, ez lehet a tehetség egyik első jele is. Ők így szereznek előnyt a többiekkel szemben, ezért érdemes vele foglalkozni. Azonban nem ez az egyetlen feltétele, például a későn beszélő és olvasó gyerekek is lehetnek rendkívül intelligensek. Továbbá az sem kizárt, hogy a korán olvasó gyermekről az iskolában kiderül, hogy diszlexiás, minthogy a diszlexia sincs összefüggésben az intelligenciával (sőt, a diszlexiás emberek gyakran igen intelligensek és kiemelkedően kreatívak).
Otthoni keretek között az összeolvasás tanítása nem szükséges. Ha gyermekünk megtanulja elkülöníteni a beszédhangokat és megismeri a betűket, valamint ezeket megtanulja szimbólumként használni, akkor egyszer csak összeáll a tudás a fejében és ráébred, hogy amit hangokra tud bontani, azt le is tudja írni, majd fordítva. Ez nagyon jó hír és maga csoda, emiatt nem kell hozzá semmilyen módszer vagy tankönyv.
A kíváncsiság mindig hasznos, válaszoljunk! Legyünk türelmesek, az írás-olvasás elsajátításához legalább 18 készség szükséges, arról nem is beszélve, hogy ez egy többlépcsős, nagyon bonyolult agyi kódfejtő folyamat!
2. Hangtudatosság
A beszédhangok felismerése és elkülönítése, azaz a hangtudatosság elsajátítása a legfontosabb, amit a gyermekedért tehetsz annak érdekében, hogy gördülékenyen menjen majd az olvasástanulás az iskolában, ne érjék rögtön az elején rossz élmények és ne menjen el a kedve az olvasástól. Az iskolai alapozó időszak sajnos a gyerekek 30%-ának kevés ahhoz, hogy ez ki tudjon alakulni. A kutatások azt mutatják, hogy ha sikerül elkerülni a kezdeti kudarcélményeket, akkor várhatóan pozitív attitűd párosul az olvasáshoz. A hangtudatosság értő olvasást, ezáltal pedig hatékonyabb tanulást tesz lehetővé. Mi több: a szövegértés az életben való boldogulás kulcsa is, gondoljunk csak egy bonyolult hivatali ügyintézésre vagy az apróbetűs szerződésekre. A hangtudatosság ráadásul kedvezően befolyásolja a helyesírást is. Mindez számtalan hazai és nemzetközi kutatás egybehangzó eredménye. A hangtudatosság jól fejleszthető, de sok esetben igen időigényes, nem megy egyik napról a másikra. Legyünk türelmesek, ne erőltessük! Napi 10-20 perc "játéknál" nem kell több.
A hangok megismerése és a könyv végén található egyszerű játékos feladatok ehhez adnak segítséget.
3. Hangoztatás
A felnőttek számára egyértelmű eF, mint Ferenc, meg Cé, mint Cecil betűhangoztatást olvasástanulásakor le kell cserélni. Próbáljuk meg csak és kizárólag az adott hangot kimondani. A magánhangzók esetében ezzel nincs is gond, a mássalhangzók adják fel a leckét, mert van, amit könnyű hosszan ejteni, ilyen például a Sssss és a Zzzzz. Viszont vannak olyanok is, amit nem tudunk hosszan hangoztatni, sőt az (ö) hang segítsége nélkül tulajdonképpen kimondani sem tudjuk. Ilyenek például a H és a B is. Segítsük a gyerekeket a lehető legtisztább kiejtéssel, hosszú hangoztatással, tiszta artikulálással, mindezt lehetőleg segédhang nélkül.
Ha problémát észlelünk a gyermek kiejtésében, mondogathatunk a jelenlétében nyelvtörőket (had' utánozza), azonban a fejlesztést bízzuk logopédusra. A beszédhibát azért nem javasolt elhanyagolni, mert ha elsős korára nem tud helyesen kiejteni hangokat, akkor nehézségekbe fog ütközni az írás során, hiszen hallás után írunk, ha rosszul ejti ki, nehezebb lesz helyesen leírni.
4. Írás
Az óvodások a nyomtatott betűkkel találkoznak először a könyvek, feliratok által, ezek közül is a nyomtatott nagybetűket a legkönnyebb megjegyezni és lemásolni. A nyomtatott nagybetűk között továbbá kevesebb a hasonló, megtévesztő betűforma (D, B, P, Q kisbetűvel d, b, p, q). A könyvbenezért a nyomtatott betűké a főszerep.
A gyerekek általában csak az első osztály második felére válnak teljesen képessé a kézírásra, ami a kézfej csontosodásával van összefüggésben, ezért a kézírást felesleges elsietni. A kézírás egy bonyolult és összetett művelet, ahol a vonalak sorrendjének és irányának fontos szerepe van, ezért tanítói instrukciókat igényel.
Azonban a nyomtatott nagybetűk másolgatása, írogatása hasznos dolog óvodás gyermekünk fejlődése szempontjából, mert számos készséget fejleszt (mintamásolás, alakfelismerés, sorrendiség, kézügyesség stb.). Gyakran, még ha meg is jegyzik, mit írnak le, nem beszélhetünk valódi írásról és olvasásról, de ez nem baj. Ne erőltessük az összeolvasást, ez nem magától értetődő a gyerekeknek. Ha újra és újra nem sikerül, sérülhet az önbizalmuk. A gyerekek abban lelik örömüket, hogy a felnőtteket utánozzák, nekik ez (szerep)játék. Az ovisok írástudásával kapcsolatos kutatást itt találod.
5. Támogatás és törődés
Egy gyermek fejlődésére (és jövőjére) a környezeti tényezők nagy befolyással vannak, de ezek közül is (általában) az édesanya szerepe a legmeghatározóbb.
Ha úgy érzed, hogy a gyermekedben több van, tudsz neki tudást adni, a törekvéseiben támogatást nyújtani (bármi is legyen az), akkor ne habozz megadni! Így válhat belőle valami több!
Ha az erődet arra fordítod, hogy lenyesegeted a szárnyait, nehogy kilógjon a sorból, akkor csak egy lesz a sorban.
+1 A lényeg: ne erőltessünk semmit, ne vegyük el a kedvüket, játsszunk együtt!
Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz (marketing, statisztika, személyre szabás) egyéb cookie-kat engedélyezhet. Részletesebb információkat az Adatkezelési tájékoztatóban talál.
