Vinnai Vanda gyógypedagógus, szakvizsgázott nyelv- és beszédfejlesztő a Szegedi Tudományegyetemen 2019-ben írt diplomamunkájában az olvasási problémák és a vizuális észlelés kapcsolatának járt utána.
Az elmúlt években azt figyelték meg, hogy azok a gyerekek, akiknél óvodás korban a vizuális észleléssel kapcsolatban (alatta-fölötte, jobbra-balra, illetve a különbségek észrevétele) valamilyen elmaradás mutatkozott, később olvasási nehézségekbe ütköztek.
"A differenciált irány megkülönböztetésének feltétele, hogy a gyermek szókincsében meglegyenek a relációkifejezések, mint például az elé, mellé, közé, mögé, fölé, alá, hiszen ez informál a térészlelés fejlettségéről. A tájékozódással kapcsolatos problémák később az olvasásban és írásban okoznak gondot."
Ha a tanuló nem tudja megkülönböztetni a betűket az alkotóelemei alapján, akkor keverni fogja őket. Továbbá előfordulhat zavar a látási felfogásban (vizuális percepció) is, ilyenkor az agy nem fogja fel a betűk alakját (például a d-b esetében).
"A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a 7-8 éves, olvasási problémával küzdő tanulók csupán 25%-ának volt óvodáskorban orientációs nehézsége. Eszerint a korábbi életkorban megjelenő orientációs nehézség nem az elsődleges terület, ami jelez a szakemberek számára a későbbi olvasási problémák tükrében."
"Azt viszont biztosan állíthatjuk, hogy csak a vizuális észlelés területét figyelve nem feltételezhetünk későbbi olvasási nehézséget, ugyanis a beszédészlelési és beszédmegértési képességeket is figyelembe kell vennünk."
"Az a 6-7 éves gyermek, aki nem észleli például a szavak elejét és végét, bizonytalan a beszédhangok felismerésében és sorrendiségében, a beszédhangok megkülönböztetésében, annak a gyermeknek az írott anyanyelv megtanulásában komoly nehézségei lesznek (Gósy 2009)"