Hogyan tudom megszerettetni gyermekemmel az olvasást? - 5 lehetséges ok és 9 ötlet!

1. Jobbos vagy balos

Nagyon szeretnénk, ha mindenki egyformán szeretne olvasni, de azért azt tudni kell, hogy nem mindenki agya van az olvasásra optimalizálva. Az olvasás egy lineáris, szekvenciális, tipikusan bal agyféltekés tevékenység. A mai gyerekek között azonban egyre több a jobb agyféltekés dominancia, ők teljesen más szemszögből tekintenek a világra. Vizuális alkatúak, a képek segítségével gyorsabban és egyszerre több információ feldolgozására képesek, mint a bal agyféltekés társaik.

2. Diszlexia

A diszlexiás emberek is jobb agyféltekések, általában igen intelligensek és kiemelkedően kreatívok is. A diszlexia egy elképesztően tág fogalom, lehet szerzett és örökölt, mély és felszínes. Sok esetben az egyén agya képes kompenzálni a hiányosságokat, csak sokkal több erőfeszítésébe kerül ugyanazt az eredményt elérni, mint egy jól olvasó társának. A másik véglet pedig az, akinek óriási problémát okoz az olvasás (Gyarmathy, 2012).

Ha ilyen problémát sejtesz a háttérben, mindenképpen kérd ki diszlexiában jártas szakember véleményét! Ne keseredj el és ne félj tőle, a diszlexia nem jó vagy nem rossz, azt jelenti, hogy egy kicsit más.

Ha gyermeked nem kap támogatást és nem értitek meg az okokat, sérülhet az önértékelése a folyamatos negatív visszajelzések miatt, rosszabbá válhat a tanulási eredménye és ez hatással lehet a későbbi életminőségére is. Tekints rá úgy, hogy a diszlexia egy lehetőség valami másra és tulajdonképpen csupán azt jelenti, hogy nem férünk bele mindannyian ugyanabba a skatulyába.

3. Megtanult olvasni a gyermek – de hogyan?

Érte kudarc, rossz élmény? Esetleg a túl magas iskolai vagy otthoni elvárásoknak nem tud vagy nem akar megfelelni? A szakemberek szerint a kezdeti rossz élmények alapvetően befolyásolják az olvasáshoz fűződő viszonyt (Vass, 2020). És ezt később sajnos még nagyon sokféleképpen tovább lehet rontani, egyik legfőbb tényezőnek a gyerekek számára érdektelen kötelező és tankönyvi olvasnivalókat tartják (Gombos és mtsai, 2015).

Az olvasástanulási kudarcélményeket ugyanazzal a dologgal lehet megelőzni, mint amivel javítani lehet az olvasási, szövegértési képességeket: ez a hangtudatosság. Számos hazai és nemzetközi kutatás bizonyította ezt már az elmúlt 30 évben. Ennek ellenére a hazai iskolai oktatás a betűtanulással egyidejűleg azonnal az összeolvastatást szorgalmazza, akár értelmetlen szótöredékekkel is. Meg lehet tanítani a gyerekeket így is olvasni, de ez nem járul hozzá az olvasási kompetenciák javulásához (Ball, E. W., & Blachman, B., 1991).

4. Rutintalanság

Az olvasási rutin kialakulásához idő és gyakorlás szükséges. Egyértelmű, hogy nem szívesen olvas az, akinek nehézségei vannak. Sok olvasás kell ahhoz, hogy az olvasási stratégiák ki tudjanak alakulni, ami hatással van az olvasási motivációra. De ez egy kicsit olyan, mint a rajzolás: gyakorolni lehet, de aki utál rajzolni, az valószínű nem lesz közepes szintű grafikus sem. Egy frissen olvasni tanuló gyermek nehézkesen, döcögősen olvas, előfordulhat, hogy ez őt zavarja és nem szívesen teszi. Mindamellett ez óriási mentális energiaráfordítást igényel még az elején.

5. Fókusz és kontraszt

Természetesen egy szemvizsgálat iskola előtt mindenképpen javasolt, vagy később is bármikor, ha látásproblémát sejtünk. A szemészek szerint az ideális távolság a gyermek orra és az olvasott lap között pont két gyermek arasz. Ha folyamatosan közelebb húzza a könyvet, akkor javasolt a látásellenőrzés.

De nem csak a fókuszálás jelenthet gondot, hanem a kontrasztérzékenység is. Aki érzékeny a könyvek fekete-fehér kontrasztjára, az nem szívesen olvas, hiszen zavarja, diszkomfort érzete lesz tőle.

Így már sokkal árnyaltabb a kép és nem csak fekete-fehérben látjuk az olvasás problémáját.

És akkor nézzük a tippeket-trükköket és praktikákat, amiket megpróbálhatsz bevetni, hogy megszeresse gyermeked az olvasást:

1. Kontrasztérzékenység

Ilyen esetben segíthet a színes betűszedés (például szürke, kék), vagy az enyhén színes lapra való nyomtatás. Létezik továbbá színes lencséjű szemüveg is, amivel a meglévő könyv színessé varázsolható.

2. Türelem, empátia

Ha elvársz, követelsz és erőlteted, akkor szinte biztos, hogy ellenállást és tagadást fogsz elérni, nem azt, amit szeretnél. Légy kérlek türelmes, együttérző. Elvégre azt szeretnéd elérni, hogy szeressen olvasni, igaz? Próbálj visszaemlékezni, neked milyen volt az iskola, az olvasástanulás. Nem mindenkinek vannak emlékei, de azt is tartsd szem előtt, hogy a gyermeked nem te vagy. Lehet, hogy neki mások az adottságai vagy más élmények érték.

3. Együtt könnyebb

Sokan arról számolnak be, hogy azért szeretnek olvasni, mert amikor gyerekek voltak, az olvasás közös délutáni családi program volt. Lehetnek azonban olyan meghatározó családi élmények is, amik nem ennyire idilliek. Például, ha valaki olvas a családban, akkor nem lehetett hozzá szólni, morog, ha megzavarják, vagy egyáltalán meg se hallja, ha hozzászólt a gyermeke, unokája.

2020-ban a felnőtt magyar lakosság mindössze 13%-a olvasott legalább hetente (Társadalomkutatási Intézet Zrt., 2020), tehát a statisztikák szerint napjainkban a legelterjedtebb családi élmény az lehet, hogy a könyv vagy újság olvasása nem része a mindennapjainknak.

Próbáljatok esténként eleinte rövidebb, 10-20 perc időt dedikálni az együtt olvasás élményének. Ha gyermeked annyira társas lény, hogy egyedül nem kíván megbirkózni egy könyvvel, akkor olvassatok együtt egy könyvet: egy oldalt te, egy oldalt ő.

4. Játékkal

Van, aki egyenesen menekül az olvasás terhe elől és könyvet se szeretne a kezébe venni. Kérd meg gyermeked, hogy olvasson el neked egy-egy rövidebb szöveget feliraton, táblán, vagy próbáld bevonni őt az éppen aktuális tevékenységedbe, például olvassa el a receptkönyvben a következő lépést. Hátha meghozza a kedvét, ha azt tapasztalja, hogy az olvasás nem egy kötelező rossz, ami a boldog gyermekkor játékaitól veszi el az időt, hanem egy izgalmas és hasznos tevékenység, amit a végén esetleg még egy kis jutalom süti is koronáz!

Esetleg keress olyan társasjátékot, amiben szövegkártyák, utasítások vannak (pl. Monopoly). Szakboltban tudnak ajánlani a gyerek korának, habitusának és érdeklődési körének megfelelőt. Irodalmi jártasságot a társasjátékból természetesen nem fog szerezni, de hátha alkalmas az adott gátlás átlépésére!

5. Más betűszedéssel

A NYOMTATOTT NAGYBETŰKET KÖNNYEBB MEGJEGYEZNI ÉS KEVESEBB BENNÜK A DISZLEXIÁSOKAT MEGZAVARÓ BETŰFORMA (D, B, P, Q KISBETŰVEL d, b, p, q). PRÓBÁLD KI ESETLEG, HOGY A CSEMETÉDNEK EZ KÖNNYEBBSÉGET JELENT-E! A KÖNYVESBOLTOKBAN MÁR LEHET KAPNI SOK, CSUPA NAGYBETŰVEL SZEDETT KÖNYVET IS, DE PRÓBÁLHATSZ NEKI NYOMTATNI IS ILYET.

Sokkal könnyebb olvasni a szellős, nagyobb betűmérettel szedett szöveget és nem utolsó sorban haladósabb is, gyakoribb a lapozás okozta sikerélmény. Keress nagy betűmérettel szedett könyvet a könyvesboltok polcain és próbáljátok ki! Ilyen például Bosnyák Viktória: A sirály a király? című könyve is, ami nem csak a j és ly miatt hasznos, hanem fordulatos, vicces, jól olvasható történet is.

Van-nak szak-em-be-rek, a-kik a szó-ta-gol-ást még má-so-dik-ban is in-do-kolt-nak tar-ta-nák és ez nem cso-da, hi-szen sok gyer-mek-nek köny-nyebb a rö-vi-debb szó-ta-go-kat ki-ol-vas-ni, mint a hosz-szabb sza-va-kat. Ta-lálsz szó-ta-gol-va sze-dett köny-vet, szö-veg-ér-tést el-len-őr-ző fe-la-da-tos fü-ze-tet is az in-ter-ne-ten.

Az illusztrációk segítenek nem csak széppé és érdekessé varázsolni a könyvet, hanem lazítják a betűk sűrű áthatolhatatlan erdejét is. A képeskönyvek korszaka nem ér véget az iskola kezdetével! Sőt, érdemes a képregények világába is bepillantani!

6. Nyelvezet és tartalom

Általában elmondható, hogy az egyszerűbb, rövidebb szavak és mondatok könnyebben olvashatók, mint a bonyolultabbak. Valamint a rövidebb fejezetek vagy szócikkek nem keltik a végtelen és hiábavaló szélmalomharc érzését. A versek is általában rövidek, nem keltenek folytogató érzést. Ha meg még vicces is, lehet, hogy kedvét leli benne (pl.: Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen).

Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy az egyszerű nyelvezetű szöveg az olvasni tanuló kisiskolás gyermeknek már túl dedós és nem köti le, emiatt nem motivált az olvasásra. Lehet, hogy pont egy felnőttek szóló tudományos könyv vagy gyerek lexikon lesz majd a befutó.

Próbáljátok megkeresni azt a témát és azt a nyelvezetet, ami érdekli és ami emészthető a számára! Ez nem könnyű feladat, de a kutatók szerint amint érdeklődésének megfelelő olvasmányra bukkan a gyermek, olvasni fog (Ainley és mtsai, 2002).

Érdemes tudni és figyelembe venni, hogy a lányok és fiúk érdeklődési köre eltérő lehet, illetve szeretnek a saját nemükkel azonos karakterekkel azonosulni. A lányok a rejtélyes, romantikus történeteket szeretik, míg a fiúkat a kaland, sport és tudomány témájú szövegek kötik le (Ainley és mtsai, 2002). Ilyen próbálgatós időszakra kifejezetten jól tud jönni egy könyvtári tagság, mert nem kell a sok könyvet feleslegesen megvenni.

7. Válasszon a gyerek!

Akár könyvtárba, akár a könyvesboltba érdemes magunkkal vinni a gyermeket, hogy tudjon válogatni, nézelődni és legyen lehetősége a választásra. Vannak gyerekek, akik fellelkesülnek a választék láttán, másoknak terhet jelenthet az árunyomás. Továbbá az is előfordulhat, hogy a csillogó szemmel kiválasztott könyv otthon csak porosdik az asztalon, hiszen az otthoni környezet annyira más: sok a játék, az egyéb megszokott tevékenység, nincs dedikált időablak az olvasásra. Ha gyermeked örömmel lapozgat, válogat, olvasgat a könyvtárban, ahol nincs se tévé, se játék, akkor érdemes rendszeresen időt áldozni a könyvtári látogatásra.

8. Esti mesével

Tudtad, hogy te magad is tudsz neki segíteni? Dr. Gyarmathy Éva tippje az, hogy az esti mesét kösd össze azzal, hogy az ujjaddal mutatod azt is, hogy éppen mit olvasol. Ha figyeli, követi ő is a szöveget, akkor a kiolvasott szó képe (betűsorrendje) bekerül a mentális lexikonába és ha ismét találkozik vele, már könnyebb lesz neki kiolvasni. Mi felnőttek is így olvasunk egy idő után, nem bogarásszuk egyesével a betűket, az agyunk megtanulta a gyakoribb szavak képét és így időt, energiát spórol. Mindamellett az esti mese szellemi táplálék a gyermeknek és minőségi együtt töltött idő is!

9. Nem kell olvasni!

Lehet írni is. Van egy olyan program, ami az olvasás megszerettetését tűzte ki céljául, de az íráson keresztül: a gyerekek megírják saját élményeikre, fantáziájukra alapozva az első saját könyvüket. A tapasztalat pedig az, hogy a program végére a gyerekek nem csak a saját történetüket olvassák szívesen, hanem egymás történeteit is lelkesen falják. A saját élmények megírásának lehet egy problémafeldolgozást segítő aspektusa is, amit kár lenne említés nélkül hagyni. A program neve D12 – az olvasás bolygója.

+1 Tipp

A kultúránkat az elmúlt 2-3 ezer évben az írásbeliség határozta meg. Az elmélyült, analitikus tanulás alapja valószínű, még sokáig a könyv lesz. Azonban az internet és a digitalizáció robbanásszerű terjedésével egy változás vette kezdetét, aminek már mi is részesei vagyunk. Gondolj csak bele, ha most információra van szükséged, az enciklopédiát veszed le a polcról, vagy a telefonon rákeresel? A találati eredmények között pedig a szöveg mellett valószínű, hogy rögtön találsz képet, esetleg már videót is.

Míg 100-200 évvel ezelőtt az írott szöveg megkerülhetetlen és kizárólagos volt, napjainkban az információszerzés és a szórakoztatás esetében az olvasás szerepe egyre csökken. Természetesen olvasni megtanulni szükséges és tegyünk együtt azért, hogy ezzel a készséggel minél jobban meg tudjanak küzdeni a mai gyerekek!

Ha netán úgy adódik, hogy nem ez lesz gyermeked kedvenc elfoglaltsága, ne ess kétségbe – valószínű, valami egészen másban sokkal tehetségesebb lesz!

Képek forrása: Unsplash.com