ELTE 5. Művészetpedagógiai Konferencia előadás

A bírálatra benyújtott absztraktot a bírák igen magas pontszámmal és az alábbi, biztató megjegyzéssel hagyták jóvá:

A konferencia 2022. május 27-én volt az ELTE PPK épületében.

Kedvcsináló és néhány érdekes részlet az előadásból:

Meglepő tény volt számomra is, mikor jóval a könyv megjelenése után véletlenül rábukkantam, hogy voltak olyan régi ábécéskönyvek, ahol olyan kép állt a betű mellett, ami hasonlít az alakjára. Nem volt sok ilyen és nem is fedték le a teljes ábécét. Ma már a képeket sem ismerjük fel az elmúlt 100 évnek köszönhetően és valami miatt ezek teljesen eltűntek.

Manapság kultúraváltás tanúi vagyunk, ami azt jelenti, hogy digitálissá válik a világunk, a kapcsolattartásunk, az információszerzésünk. És ez olyan nagy kihatással van a mai gyerekekre, hogy a neurológiai hálózatuk ehhez igazik. Ennek következtében a vizuális információk befogadására sokkal fogékonyabbak. A kultúraváltás másik hatása, hogy a beszédkészségük elmarad a múlt századi gyerekekétől, ami azt jelenti, hogy iskolakezdésre nem ugyanazokkal a képességösszetétellel rendelkeznek, mint azok a gyerekek, akikre az oktatási rendszer szabták. A hangtudatosság képessége is elmarad, illetve későbbre tolódik. Ez a hangtudatosság célzott fejlesztését kívánja meg, hiszen a hangtudatosságnak nagyon hasznos és fontos funkciói vannak: nem csak megkönnyíti, de helyettesítheti is az olvasástanulást, javul a helyesírás, a szövegértés, a tanulási eredmények és az általános életkilátások.

Az alakazonos ábécé a nyomatott nagybetűkre épít, hiszen az óvodás gyerekek ezekkel találkoznak először, sokkal könnyebb megjegyezni és másolgatni, valamint a megszerzett tudásra érdemes alapozni.

A pedagógusok visszajelzései alapján gyorsabb, könnyebb és biztosabb a tanulás.

Ez utóbbinak az az oka, hogy az alakazonosságnak köszönhetően a gyerekek gondolatban egyeztetni tudják, hogy a kép alakja megegyezik-e a betű alakjával, így kevesebb a tévesztés.

A tipikus fejlődésű gyerek dolgát is jelentősen  megkönnyíti, de a pilot-projekt rávilágított néhány speciális esetre is, ahol nem a tankönyv, hanem az alakazonos hívóképek segítettek a gyerekeknek: nehezen olvasó, beszédfogyatékos, hallássérült és autizmusban érintett gyerekek.

Szélesebb körű használat választ adhatna arra a kérdésre, hogy pontosan kiknek és hogyan segíthet még az alakazonos ábécé, illetve a végső cél azt hiszem, hogy mondanom sem kell, hogy a tankönyvi hívóképek frissítése lenne.